Chapter 00.:Prológus

Sziasztok!:)
Örömmel tölt el ebbe a blogba belekezdeni.Remélem a második részig eljutok :D azt is remélem,hogy élvezni fogjátok...

Chapter 00.:Prológus
"Clara nem emlékezett arra mi is történt.Vagyis homályosan.-Valami sötét....nekem...vágódott......EGY FIÚ.-Clara magában gondolkodott.Most a kórház ágyát nyomja. 
  Végre nyílni kezdett a szeme.
-Jól vagy?-kérdezte tőle egy bársonyos fiú hang.
-I-i-i-igen!-válaszolta dadogva-De...Khhmm..Te ki is vagy?
-Nem ismersz meg?-kérdezte az ismeretlen hang megdöbbenve.-Egy tánc akadémiára járunk.
-Ho-o-gy hova?-Clara semmit sem értett.
A fiú kinyitotta az ajtót és kiszólt.
-NŐVÉR!!!!!!!
-Igen fiatalember?!-szólt vissza egy női hang.
-Kérem jöjjön ide!
Léptek hangja közeledett a szoba felé.Az ismeretlen mondott valamit a nővérnek úgy,hogy Clara nem hallotta,aki elaludt a fáradságtól.A nővér közelebb lépett az ágyon fekvő lányhoz.
-Miss.Meck!Clara!Kérem egy másodpercre!-szerintem kicsit illetlenség egy beteget felkelteni.
Clara kinyitotta szemeit.Eleinte homályosan látott,de aztán meglátta a nőt.
-Hölgyem,mire emlékszik?
-Hát...azt kell mondanom,hogy nem nagyon emlékszem mi is történt.Nem emlékszem arra se,hogy ki vagyok.
-Rendben.-a nő a fiúra nézett-Uram!Maga tudna vigyázni rá?Mármint mindent elmond neki amire nem emlékszik,mert úgy látszik eléggé erős emlékezet kiesése van.
-Nem tudom,hogy bízik-e bennem Clara,mert nem emlékszik rám!
A nő Clara felé fordult.
-Miss.Meck megbízik a fiatalúrba?
-P-p-persze!-megint dadogott.
-Ma már haza mehet,de a gyógyszereket feltétlenül kell szednie!-nézett félig rá és félig a fiúra.
A nővér segített felkelni Claranak.A kezét átadta a fiúnak.
-Szia,Clara!Én Zayn vagyok...
A lány elgondolkodott.Valahonnan ismerős volt neki ez a név,de nem tudta.
-Holnap suliba kell mennem-magában még ezt motyogta:MENNÜNK.
Ezt Clara is hallotta és megkérdezte:
-MENNÜNK!?
-Igen,te is odajártál a baleseted előtt.
-Tényleg...Mi is volt az a baleset?
-Hosszú-mondta a fiú és az útra nézett.(Mert hazafelé mentek)-Egyébként nálam fogsz rlakni.
-Ráérek-Clara megállt mondandója közben.
-Jó,jó....Elmondom...Épp sétáltunk és....jött egy autó....ami...téged....................
-Elütött?
-Igen...A földre estél és egy oszlopba beverted a fejed.
Clara nem tudott ehhez hozzászólni semmit.Az út további részében csöndben gyalogoltak."